Gyakran szóba kerül manapság az önismeret, mint fogalom. De mit is jelent valójában, és miért annyira fontos számunkra? Az önismeret saját adottságainknak, személyiségünk összetevőinek, lehetőségeink határainak, viselkedésmintáinknak, és emberi kapcsolatrendszereinkben vállalt hatásmechanizmusaink ismeretét foglalja magában.
Ha megértjük saját érzéseinket, reakcióinkat, motivációinkat, félelmeinket, akkor tudatosabban irányíthatjuk az életünket, könnyebb elfogadni magunkat, és a számunkra fontos embereket.
Az önismeret eléréséhez meg kell figyelnünk, elemeznünk kell önmagunkat, és a körülöttünk lévő világra adott válaszreakcióinkat. Ez nem egy rövid és behatárolható folyamat, hanem egy fejlődés eredményeként definiálható „ÉN” fogalom, és végeredményben egy helyes önértékelés.
Az önismeretben való fejlődés több szinten keresztül vezet.
Aki felszínesen ismeri önmagát, az tudja milyen adottságokkal, képességekkel rendelkezik, vannak céljai, ismeri a határait.
Aki már mélyebb szinten tart önmaga megismerésében, az már látja az indítékai és vágyai ok-okozati összefüggéseit is. Ismeri viselkedésmintái mozgatórugóit, és felismeri mely folyamatok alakították jelenlegi érzéseit, viszonyait a külvilággal, és habitusa mennyire segít céljai elérésében.
Aki az önismeret felső szintjét is elérte, az tisztában van azzal is hogyan látják őt mások, ez azonos-e azzal a képpel amit saját magáról kialakított. Tudja, hogy miben és milyen mértékig akar és tud megfelelni a környezet által támasztott követelményeknek.
A valós önismerethez először tudnunk kell kik vagyunk, milyen adottságokkal születtünk, hol vannak a határaink.
Kronobiológia
A kronobiológiai képletünk megmutatja a fizikai, érzelmi, és szellemi terhelhetőségünket, azt, hogy milyen „készlettel” rendelkezünk.
Az alapadottságaink, azaz „ÖNMAGUNK” tudatában képesek leszünk felmérni kapacitásainkat, megérteni reakcióinkat. A számunkra fontos emberek kronobiólógiáját megismerve harmonikusabbá tehetjük a családi, baráti kapcsolatainkat, mert megérthetjük a viselkedési mintázatokat.
A Kronobiológiai adottságainkat módosítja, akár el is fedheti valamelyest a védekező technikánk, az Enneagram.
Enneagram, védekező technikák
Ez az önvédelmi mechanizmus gyermekkorban alakul ki, amikor egy intenzív érzelmi konfliktus megélésekor védekezésül elkezdünk egyfajta karakterrel azonosulni, mert ez által érezzük biztonságban magunkat, vagy tudunk kívül helyezkedni a szituáción. Ez nem egy tudatos folyamat. Három domináns emóció mozgat minket, a düh, a harag és a szeretet, ezek azok a legerősebb érzelmek, amik meghatározzák az Enneagram modell kilenc féle archetípusát. A karakterisztikánk milyenségét az a domináns, átélt trauma határozza meg, akkor dől el, hogy mely típus tulajdonságaival vértezzük fel magunkat.
A következő szinten befolyásolnak minket a különböző környezeti hatások, a divat, a korszaknak megfelelő elvárásoknak is próbálunk megfelelni. Ezek az attitűdök viszont nem állandóak, a ránk gyakorolt változó hatásmechanizmusok miatt változhat a mi „személyiségünk”, hozzáállásunk is.
A sorstani hatások formáló ereje is befolyásolja hogyan definiáljuk magunkat a világban, hiszen gondoljunk csak bele, mennyire mást élhetünk mi meg most a XXI. században, mennyivel más volt az élet akár 100 évvel ezelőtt, vagy kontinensenként milyen elfogadott normák léteznek, amik alakítják az egyének személyes életét.
Minél előbb felismerjük önmagunk megismerésének a fontosságát, annál előbb érhetünk el egy olyan optimális életminőséget, amiben harmóniában, békében, és megelégedettségben telhetnek a mindennapjaink.